Forever Alone

"Ha jönni látlak, elhomályosul szemem előtt minden és tűz fut végig testemen. És a hangod zenéje csaknem alélttá tesz, és éget és borzongat, mintha jégdarabbal érintenének. És remegés fut végig tagjaimon és siketítő zsongás zeng és bong fülemben, és nem tudom olyankor, hogy mitévő legyek. És könnyek gyűlnek szemembe, de mégis kacagni szeretnék örömömben, és ha beszélni próbálok, reszket a hangom, és valami görcsösen összeszorítja a torkomat, hogy nem bírok lélegezni, s a kín összefacsarja szívemet. És hogy mit érzek még, nem tudom elmondani mind, de azt tudom, hogy mikor velem vagy, az az élet, és mikor elhagysz, az a halál. 
 

Emlékszel? Nem így terveztük… azt terveztük, hogy együtt leszünk örökké. Az élet elválaszt minket bár sohasem voltunk együtt. Pedig mi szerettük volna. Most már mindegy… Emlékszel? Azt mondtad nem hiszel abban, hogy férfi és nő között lehet barátság… Most már elhiszed, hogy van? Hidd el, kérlek… a miénk az férfi és nő közötti barátság. Ha már más nem lehet… Csak barátok vagyunk igaz, de abból is a legjobbak… nem mondom, hogy el foglak felejteni, mert nem. Nem akarlak elfelejteni. Ha máshogy nem is, de barátként kellesz. Nem akarok önző lenni, de nekem akkor is kellesz. Mindegy, hogy éjjel vagy nappal van, tél vagy nyár, ősz vagy tavasz, nekem akkor is kellesz… csak mint barát. Többet ér ez a barátság, mert ez szerelemmel kezdődött… ugye emlékszel? Nem akarom, hogy miattam szomorú legyél, ezért csak barátként, de kellesz…! Ha éjjel 4kor felhívlak, hogy baj van, ugye meghallgatsz? Ha te hívnál, én meghallgatnálak. Kérlek… csak most az egyszer… emlékezz rám. Ha utad még messzebb vezet tőlem, akkor se felejts el. Csak néha gondolj rám, gondolj arra, hogy mi lehetett volna, “ha”… emlékszel?

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat